Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén támogatta Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó képviselői önálló indítványait.
A Nemzeti Együttműködés Programja (82. oldal) kimondja: „Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” Mindezt a legnagyobb egyetértéssel olvastam, kedves János, talán jó lenne az idézetet kifüggeszteni a közintézményekben – írja viszonválaszában Elek István.
A Fidesz érvelése nem egységes az Alkotmánybíróság jogkérnek korlátozásával kapcsolatosan, ugyanis Szíjjártó Péter és Varga Mihály is megerősítette a kormány elkötelezettségét, míg Lázár János már arról is beszélt, hogy az Országgyűlésben várják a további megoldási lehetőségeket - olvasható a Political Capital elemzőjének írásában.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához - áll a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményében.
"Azért kell módosítanunk jogszabályokat, és a jogforrási hierarchia csúcsán az Alkotmányt – még az Alkotmánybíróság hatásköre tekintetében is –, hogy bezárjunk kiskapukat. Hatalmas kiskapukat, vagy inkább a hatalmasok kiskapuit" – írja Lázár János Elek Istvánnak címzett levelében, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közre adunk.
Az utóbbi napokban általános véleménnyé vált, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő döntés összekovácsolhatja és hitelesítheti az ellenzéket. A Political Capital elemzője, Krekó Péter szerint ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg.
A jövő heti, kétnapos parlamenti ülésen elkezdődik annak a három törvényjavaslatnak a tárgyalása, amelyet Lázár János nyújtott be a Háznak.
Harrach Péter a Népszabadságnak azt mondta, mindent elképzelhetőnek tart egyelőre, még azt is, hogy tartózkodik a KDNP-frakció, vagy esetleg nemmel szavaz a Lázár János nevével fémjelzett 98 százalékos különadótörvényre, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításra.
Alkotmánytalan köztársaság címmel írt Stumpf András cikket a Fidesz-közeli Heti Válasz online kiadásába, amelyben erőteljesen támadja az Alkotmánybíróság döntését semmibe vevő, az Alkotmányt kényére-kedvére változtatgató politikát.
Korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét a Fidesz, miután a taláros testület kedden ellenszegült a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének.
„Kiveszitek az ellenzék, illetve az állampolgárok kezéből a kormányhatalom ellenőrzésének két újabb eszközét is, mivelhogy egyenesen kioperáljátok az alkotmányos rendszerből azt a két fegyvert, a népszavazásét és az alkotmánybírósági kontrollét, amelynek ellenzékben a Horn-korszakban is, az elmúlt nyolc évben is oly sokat köszönhettünk” – írja nyílt levelében Elek István.
A magyar demokratikus jogállam gyásznapja lesz 2010. október 26., ha Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét jelentősen csökkentő alkotmánymódosító javaslata megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben - írja Nagy Attila Tibor politikai elemző.
A Fidesz korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lövétei István alkotmányjogász szerint ha nem tartjuk tiszteletben, akkor megszűnik a jogállam.
Az Alkotmánybíróság ma délelőtt megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt visszamenőleges hatállyal. Alig pár órával később a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján.
